NEMZETKÖZI KERESŐ

 

TÜRELEM.HU

 

Türelemüveg
 


Magyar alkotók által készített türelemüvegek

A türelemüveg szűk nyakú üvegpalackban elhelyezett vagy összeállított alkotás. Ismert elnevezései még: türelempalack, türelemmunka. A hagyományos típusok: hajó üvegben, bányászpalack, vallásos jelenetek. A világ első bányászpalackját 1679-ben készítették. Egyes források szerint azonban a német Matthias Buchinger épített elsőként bányászpalackot 1719-ben. Jelenlegi ismereteink szerint a Kárpát-medence első, évszámmal ellátott bányászpalackja 1737-ben készült Selmecbányán, jelenleg a zalaegerszegi Magyar Olajipari Múzeumban található.

 

A modern türelemüveg-építészet nem ismer korlátokat: cipőt, ollót, Rubik-kockát, működő villanyvasutat, gyufakockát, kötelet csomókkal, kártyapaklit, teniszlabdát, pingponglabdát és számos hasonló tárgyat építenek be az üveg száján keresztül. Egy bonyolultabb türelemüveg elkészítése több száz, sőt akár több ezer munkaórába is beletelik.

Türelemüvegeknek nevezzük a népművészet azon tárgyait, amelyekben a faragványokat egy palack belsejében – művészi módon és irreverzibilisen bezárva – helyezik el. A kiválasztott üveg olyan akadályt jelent az alkotónak, amelynek legyőzéséhez nagy ügyesség szükséges. Az alkotó minden palack készítésénél igyekszik kihangsúlyozni a beépítés látszólagos lehetetlenségét, hiszen a beépített alakok és szerkezetek nagyobbak, mint az üveg nyakának belső átmérője. A szétvágott részdarabokat ezért jól megtervezve az üveg belsejében kell összeállítani, és ékkel, csapszeggel, vagy ragasztással egybeépíteni. Ehhez megfelelő finom és hosszú csipeszek, szögek, fogók, drótok stb. kellenek, amelyeket gondosan és óvatosan kell használni.
A türelemüvegek leggyakoribb típusaiba hajókat, vallásos tárgyú faragásokat, talányos szerkezeteket és bányászjeleneteket építenek be. Egyéb témák is előfordulnak: szövőszék vagy kötőgép másolata egy palackban vagy esküvői jelenet ábrázolása. Egy 1780-ból származó debreceni hagyatékleltár szerint például egy üvegbe beépített „vadállat park” szerepel.
A tengerészek által készített vitorlás hajós palackokhoz, amelyek a 19. században terjedtek el, csaknem kizárólag kerek üvegeket használtak, és egy talpazatra fektetve helyezték el azokat. A legrégibb ilyen üveg dátuma 1784, és egy török vagy portugál háromárbocos hadihajó modellje. A Lübeck Hanzaváros Művészeti és Kultúrtörténeti Múzeumban található üveg készítője Giovanni (Gioni) Biondo velencei lakos volt.
Igen elterjedtek voltak a vallási motívumokat tartalmazó türelemüvegek. A legrégebbi vallásos tárgyú türelemüveg 1736-ból származik, ez most a müncheni Bajor Nemzeti Múzeumban van elhelyezve. Ugyanettől a készítőtől egy hasonló, 1753-ból származó türelemüveget őriznek egy német magángyűjteményben.
Néha előfordul a kálvária-hegyet ábrázoló palack is (például ami a selmecbányai Scharffenberg barokk építményéről készült 1747-1751 években). Egyértelműen selmecbányai származásuk miatt ezeket az alkotásokat a következőkben szintén figyelembe vesszük.

 

Magyar türelemüveg-építők

 

Türelmi rendelet

A türelmi rendelet: II. József német-római császár, magyar és cseh király egyik első, legfontosabb intézkedése a türelmi rendelet meghozatala volt 1781-ben, amellyel – a felvilágosult abszolutizmus szellemében – szabad vallásgyakorlást és hivatalviselést biztosított egyes felekezeteknek.

 

Tartalma

A türelmi (latinosan: tolerancia) rendelet a reformátusok, evangélikusok és görögkeletiek számára szabadabb vallásgyakorlást engedélyezett az eddiginél. Ahol legalább száz, nem katolikus család élt, ott azok saját költségükön létesíthettek illetve fenntarthattak helyi gyülekezeteket, sőt – torony és harang nélkül, nem közútról nyíló bejárattal – templomokat is építhettek. A fent említett felekezetek hívei semmiféle megkülönböztetést nem szenvedtek ezentúl a hivatali pályán. Az intézkedéseket a tolerancia eszménye és a birodalom egységesítésének vágya ihlette. Ugyanebben az évben a kb. 83000 magyarországi zsidó helyzetét is rendezték.

Még a türelmi rendelet évében a császár a Rómának küldött egyházi jövedelmeket zárolta, és bevezette a pápai bullákat kihirdetésük előtt történő udvari ellenőrzését. II. József állammodelljében ugyanis az egyház pusztán az uralkodó egyik eszköze volt, így a róla elnevezett „jozefinista” politika jegyében igyekezett megvalósítani az államegyházat. Meggyőződése volt, hogy az egyházi vagyonnal szabadon gazdálkodhat, ha finanszírozza annak közfeladatait (oktatás, egészségügy), és biztosítja a valóban nép körében forgó alsópapság megélhetését. Ezek számát és javadalmait még növelte is. Cserében a nem tanítással, gyógyítással vagy tudománnyal foglalkozó szerzetesrendeket és mintegy 140 kolostort feloszlatott, vagyonukat a Vallásalapba olvasztotta (szekularizációs rendelet, 1782. január 12.). Még a vallási ünnepek, a mise és a papnevelés rendjébe is beavatkozott.

Mindez kiváltotta a Pápai Állam rosszallását: VI. Pius pápa 1782-ben maga utazott Bécsbe („fordított Canossa-járás”), de József nem változtatott politikáján. (Sőt, az anekdota szerint még csak kezet sem csókolt az egyházfőnek, hanem kézfogással üdvözölte.) 1783-ban a papnevelést is állami feladattá tette, és ugyanebben az évben tett római látogatása során sem sikerült meggyőzni intézkedései visszavonásáról. Forrás: wikipedia.hu

Türelmetlenség

a film babiloni jelenete
Rendező D. W. Griffith
Forgatókönyvíró D. W. Griffith
Főszerepben Douglas Fairbanks
Lillian Gish
Operatőr G.W. Bitzer
Karl Brown
Gyártás
Vágó James Smith
Rose Smith
Nyelv némafilm
Időtartam 163 perc (eredeti hossz 8 óra)
Forgalmazás
Forgalmazó Triangle Distributing Corporation
Bemutató 1916. augusztus 5.

A Türelmetlenség (Intolerance) egy 1916-ban készült fekete-fehér amerikai némafilm.

 

D. W. Griffith elszánt harcba indult a filmcenzúra ellen, amiben az Egy nemzet születése etnikai ideológiáját ért számos kritika is közrejátszott. Griffith újabb filmjének terveit, az Amerika hőskora bemutatása utáni hetekben fejezte be. Négy eltérő társadalmi korszakban játszódó történetet állít egymás mellé. Az első epizód Jézus korában játszódik. A következő történet az ősi Babilonban, a királyt elárulják a vallási szekták betiltása miatt, majd a Szent Bertalan-éj következik, amiben IX. Károly anyja tanácsára lemészároltatja a francia protestánsokat, és a legvégén egy modern történetbe kerülünk, a fiút, akit ártatlanul gyanúsítanak társa meggyilkolásával, az utolsó pillanatban mentik meg a szerettei a kivégzéstől. Griffith az epizódokon belül gyakran alkalmaz izgalmas keresztvágásokat. Ez a forradalmi szerkesztésű mód túl bonyolult volt a korabeli nézőknek, és a film hosszúsága is elriasztó lehetett. Griffith közel 2 millió dollárt fektetett a filmbe, de még csak a töredékét sem sikerült behozni, annak ellenére, hogy később újravágta és két részben is bemutatta Babilon bukása és Az anya és a törvény címeken.

 

A babiloni rész hatalmas díszleteit 3000 statisztával népesítette be. De a francia rész tömegjelenetei és kosztümjei is horribilis összegeket emésztettek fel. Constance Talmadge különösen megnyerő a hegyi lány szerepében, aki szerelembe esik a balsorsú belshazzar herceggel a babiloni epizódban.

A türelmetlenség intoleranciáját a tragikus szerelem bemutatásán keresztül vizsgálja, ami érzelmi töltetet kölcsönöz a filmnek. A Türelmetlenség Griffith forgatókönyvírói, rendezői és vágói tehetségének emlékműve.

Szereplők